Mi van ha más a hited? Vagy ha szimplán más úton közelítenéd meg Őket?

Többször felmerült már mint kérdés, hogy mi van akkor, ha más valakinek a hite? Részt vehet e szertartáson. Vagy, hogy hogyan működnek a szertartások. És eléggé szöges az ellentét a rekonstrukcionista vagy dogmatikus hozzáállás és az eklektikus hozzáállás között. Így mint egy megválaszolva a kérdéseket, gondoltam összekaparom a gondolatokat eme témában.

Két vezérfonal az alapja a gondolataimnak. Egyrészt nincsenek konkrét leírások arról, hogy hogyan történtek a szertartások régen, csak ködös leiratok, ergo aki a szertartások terén ragaszkodni akar ahhoz, ahogy anno a régiek csinálták, csak egy ködben fog bolyongani. Eddákban, feljegyzésekben szerepelnek írások a szertartásokról, de pontos leírások nincsenek. Amúgy ahány Gógyi, valószínű annyi féle.

A másik vezérfonal meg maga Odin. Ő Mindennek Atyja. Ha kicsit ízlelgeti az ember, akkor ebben benne is van a válasz. Bármi ami eme világon történik, tőle ered, hisz Ő hozta létre. És miért hozott volna létre több hitet, ha ez az ellenére lenne? Főleg mivel eleve nem egy Isten hitről beszélünk.

Ha ez a két vezérfonal meg van, akkor a válasz is a kezedben lehet. Egyfelől nem számít, hogy milyen hited van ha részt veszel egy „északiaknak címzett szertartáson”. Mivel Odin Mindennek Atyja, így nem tudod kikerülni Őt. Mindig rajtad lesz a szeme. Mondhatni bárkihez is imádkozol, az szegről végről nála/náluk fut össze.

És ha szertartást tartanál vagy alkotnál meg, akkor is csak az a fontos, hogy neked működjön, aztán ha neked működik, másnak is fog jó eséllyel. Neked azért kell működnie, mert csak olyan szertartást vigyél tovább, amiben már van tapasztalásod elkerülve pár buktatót. De bármilyen formát is találsz ki, hogy közel kerülj hozzájuk, az teljesen a helyén lesz. Egyrészt mert elvesztek a leírások ( ha egyáltalán léteztek leiratok ), másrészt mert annak idején minden szertartásnak volt egy első alkalma, harmadrészt ha Odin Mindennek Atyja, megint csak nem tudsz elfordulni tőle vagy ellene tenni azzal, ha te magad alkotod meg a szertartásod…

Itt hoznám szóba Valhalla kérdését is. Mert jött ilyen kérdés is, hogy csak az északiak juthatnak e a Valhallába, csak őket választhatják e ki. Nos nem. Pont azért mert minden ember „Odin teremtése”, azaz mindenkinek az Atyja, és a hitétől függetlenül, ha valakit méltónak talál, akkor maga mellé vette, veszi. Ezért sem úgy kell elképzelni a Nagy Csarnokot, hogy csak északi harcosok töltik meg, hanem bármely nép harcosa, akit méltónak talált arra, hogy helyet kapjon az asztalnál.

Röviden összefoglalva sose legyen kétséged afelől, hogy amit csinálsz az vajon megfelel e Nekik, mit szólnak hozzá, elfogadják e. Csak azt nézik, mennyit adsz bele, mennyire komoly a szándék. Így nyugodtan kísérletezz, vágj bele.