Goði és a Völva… Kik voltak?

A goði

A goði (óészaki: goði, többes számban goðar) a viking kori Izland és részben Norvégia sajátos társadalmi-vallási vezetője volt.

  • Szerepe kettős: egyszerre volt vallási pap és világi főnök (törzsi vezető, földbirtokos).
  • A goðar intézményének központja Izlandon volt a népgyűlés (Alþingi), ahol a goðar képviselték a közösségeiket.
  • Vallási funkciójuk a pogány korszakban a szertartások vezetése, áldozatok bemutatása, ünnepek szervezése volt.
  • Politikai funkciójuk viszont abban állt, hogy a saját „követőik” (az ún. thingmenn) érdekeit képviselték a gyűléseken, bíráskodásban, törvényhozásban.
  • A kereszténység felvétele után (1000 körül) a goðar vallási szerepe megszűnt, de világi, politikai vezetőként továbbra is fontosak maradtak az izlandi középkorban.

A goði egyfajta főnök-pap volt a viking korban, aki egyszerre intézte a vallási és világi ügyeket.

A Völva

A völva (óészaki: vǫlva, többes számban vǫlur) az északi mitológiában és a viking kori skandináv társadalomban egyfajta javasasszony, látnok vagy sámánszerű női alak volt.

  • A szó jelentése kb. „pálcás nő”, mivel a vǫlr = „bot, pálca”, amit gyakran használtak szertartások során.
  • A völvák a seiðr nevű varázslatot űzték: ez lehetett jövendölés, szellemi utazás, sors befolyásolása, gyógyítás vagy ártás.
  • Ők voltak a közösségek nagy tiszteletben álló, de egyben félelemmel övezett alakjai, hiszen hatalmuk az istenekhez és a természetfelettihez kötötte őket.
  • Az Edda-kban és sagákban többször megjelennek. Például a Völuspá („A jósnő szava”) című költeményben egy völva mondja el a világ teremtését és végzetét (Ragnarök).
  • A régészeti leletek is igazolják létezésüket: sírokban találtak szertartási botokat, különleges ruhákat és varázsszereknek hitt tárgyakat, amelyek a völvákhoz köthetők.

A a völva a viking világ női jósnője és varázslója, aki a sors és a természetfeletti ismeretével bírt.